Andi beszámolója az angliai au-pairkedésről

Sziasztok!

2016 februárjában döntöttem úgy, hogy fél évre au-pair szeretnék lenni Angliában. Most, ennek a fél évnek a végéhez közeledve mondhatom: nem bántam meg döntésemet.

Egy muszlim családhoz kerültem egy akkor 9 hónapos kislányhoz, és egy 7 éves kisfiúhoz. A baba tündérke, mosolygós, mindig jókedvű kislány, hamar összebarátkoztunk  A családdal is gyorsan megtaláltuk a közös hangot, mindig meg tudtuk beszélni, ha valami változtatást szeretnénk, így jó hangulatban teltek a napok, hetek.
Éppen ezért s vallási és kulturális különbségek sem jelentettek problémát, szinte észrevehetetlenek maradtak számomra. Bár a család a Ramadán hónapján, és sajnos egy temetésen is ez alatt az idő alatt ment keresztül, én csak annyira vonódtam be ezekbe a helyzetekbe, amennyire szerettem volna: szívesen megválaszolták kérdéseimet, meséltek szokásaikról, de nem vettem részt bennük.
Ezen kívül csupán a sonka hiányából vettem észre a különbséget 😀

Összességében tehát mindenkit bátorítanék rá, hogy vágjon bele. Nemcsak hogy nyelvtanulásra nincs megfelelőbb módszer, de sok új embert ismerhettem meg, sok helyet bejártam, és rengeteg élményben volt részem. Köszönöm 

images