Evelin köszönőlevele Dinslaken-ből:

2012/11/5

Sziasztok! ? Elkezdtem járni nyelvsuliba heti két alkalommal, már sikerült pajtiznom is lengyelekkel németül(!!!) ? Emellett járok még ingyenes kurzusra is ? Itthon az anyuka mindent megtesz, hogy otthon tudjam érezni magam, és mondhatom sikerrel, már kicsit azt érzem, itt van a második otthonom furcsa lenne hazamennem ? Ebben biztosan közrejátszik az is, hogy egyre közelebb kerülök a gyerekekhez és már a legkisebb kisfiú is elfogad (eleinte kicsit elutasító volt velem) ? Köszönöm nektek a lehetőséget!! ? 

üdvözlettel: Evelin

Share This:

Cinti köszönőlevele Adelsdorf-ból:

2012/10/27

Szia Gabi!

Csak jelentkezni szerettem volna, hogy minden rendben van, szuper a család is és nagyon passzolnak hozzám! A gyerkőcök is nagyon aranyosak, szeretek velük lenni, játszani ? Nemsokára megyünk Nürnberg-be az állatkertbe, mert az egyik iker nyert egy családi jegyet! Alig várjuk már! ? Köszönöm még egyszer a lehetőséget és a sok segítséget ? Küldök pár képet róluk! ? Nagyon édesek!

Szép napot, Cinti

Share This:

Nóra köszönőlevele Herbram-ból:

2012/09/9

Szia Gabi! Szeretnék mindent megköszönni. Tudom, nem voltam egyszerű eset, mindig írogattam valamiért Neked. Az elmúlt 10 hónapot sosem fogom elfelejteni, hatalmas élmény volt. Sok tapasztalatot szereztem. Most már itthon vagyok, de tanulom tovább a nyelvet és szeretnék egy felsőfokú nyelvvizsgát csinálni. A család nagyon hiányzik. A kezdeti nehézségek után nem is gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz ott hagyni őket. Még fel sem fogtam, hogy vége.  Tartom velük a kapcsolatot, remélem a későbbiekben sikerül még kiutaznom hozzájuk! A lényeg, hogy hálásan köszönöm a segítséget. Nagy biztonságot jelentett, hogy bármikor írhatok, ha baj van.

Minden jót kívánok Neked!
Nóri

Share This:

Timi köszönőlevele Illerkirchberg-ből:

2012/08/19

Kedves Gabi és Reni!

Küldök Nektek egy kis beszámolót! ? Már lassan egy hete, hogy itt vagyok Illerkirchbergben, és csupa jó dolgokat tudok mondani az első benyomásokról! A család nagyon kedves, jól megértetem magam velük, lassabban és érthetőbben beszélnek velem, ezért már most sikerélményem van a nyelvvel kapcsolatban! A két kisfiú nagyon aranyos, a fiatalabbal rengeteget játszunk, tanítom, megtaláltuk a közös hangot. Mivel az idősebb, a 12 éves bátyja már kezd kamaszodni, vele kevesebbet beszélek, de ez talán így is van rendjén. ? A közeli nagyváros, Ulm gyönyörű, már többször is voltam ott, kezdem felfedezni. Busszal, de biciklivel is hamar ott van az ember, nem nagy távolság. ? Már voltunk a nyelvsuliban is, szeptember végén kezdődik a nyelviskolám, izgatottam várom, nem csak a nyelvtanulást, hanem a lehetőséget is, új emberek megismerésére! ? Ezen a héten még a gyerekek nem mentek suliba, sok helyen voltunk, megismerkedtem a környékkel, a szokásokkal, és mindennel, ami a kezdeti időszakban szükséges. Több kiránduláson is túl vagyok, voltunk hatalmas sziklabarlang rendszerben, és Stuttgartban, a Wilhelma botanikus állatkertben is, ami hatalmas élmény volt nem csak a gyerekek, hanem az én számomra is! ?Jövő héten kezdődik az iskola, ami azért más lesz, mint ez az első hetem, de már nem aggódom. Úgy érzem, hogy sikerrel fogom ezt az évet “túlélni”, és rengeteg jó élményt fogok begyűjteni. ?

Üdv,
Timi

Share This:

Evelin köszönőlevele Dinslaken-ből:

2012/08/19

Sziasztok! ? Elkezdtem járni nyelvsuliba heti két alkalommal, már sikerült pajtiznom is lengyelekkel németül(!!!) ? Emellett járok még ingyenes kurzusra is ? Itthon az anyuka mindent megtesz, hogy otthon tudjam érezni magam, és mondhatom sikerrel, már kicsit azt érzem, itt van a második otthonom furcsa lenne hazamennem ? Ebben biztosan közrejátszik az is, hogy egyre közelebb kerülök a gyerekekhez és már a legkisebb kisfiú is elfogad (eleinte kicsit elutasító volt velem) ? Köszönöm nektek a lehetőséget!! ? 

üdvözlettel: Evelin

Share This:

Dalma köszönőlevele Weyhe-ből:

2012/08/13

Szia Gabi! Bocsi hogy csak most írok. Tegnap este még illetlenség lett volna elvonulni és a telefonomat nyomkodni… de most megírom a történteket. Megérkeztem szerencsésen. Kijöttek elém a reptérre, kedvesen fogadtak. Csak a szülők jöttek a gyerekek addig a nagyszülőknél voltak. A reptérről elmentünk a gyerekekért és onnan hazajöttünk. Nagyon kedvesek és közvetlenek a picik is igyekszem gyorsan beilleszkedni majd közéjük, kapni fogok egy kis táblázatot a teendőimről hogy tudjam mikor mit kell csinálnom. Az zavar csak egy picit hogy nem mindig értem miről beszélnek körülöttem de gondolom ez később csak jobb lesz. De tele vagyok reményekkel igyekszem hogy elégedettek legyenek velem köszönöm a családot!!! Dalma :))))

Share This:

Szilvi levele Idstein-ből:

2012/07/31

Szia Gabi!
Gondoltam küldök egy két képet ,hogy lásd milyen a kapcsolatom a gyerekekkel:) Szerencsére elég jól kijövünk és nagyon imádom őket ?Szilvi

Share This:

Blanka köszönőlevele Auetal-ból:

2012/06/9

Szia Gabi!
Küldök egy képet. Azt hiszem mindent elárul (-;
Azt hiszem, egy jó darabig nem is szeretnék hazamenni..(:
Nagyon köszönök Neked mindent!
Most nincs sok időm írni, a lényeg, hogy minden rendben, már meg is szoktam az ittlétet!
Üdv, Blanka

Share This:

Beatrix köszönőlevele Bonn-ból:

2012/05/19

Szia!
Itt minden rendben, áldom az eget, hogy ilyen jó családhoz kerültem. Kedden még a szülinapomat is megünnepeltük. A gyerekek rajzoltak is nekem. Nagyon édesek. Sőt a szülőktől ajándékot is kaptam. Nekem nagyon nagy szerencsém van. Én úgy érzem, hogy jól megvagyunk. A nyelv még nehéz, de már sokkal könnyebb, mint az elején. Sokat segít a nyelvkurzus. Igazából főleg a gyerekekkel nehéz kommunikálni, mert sokszor hadarnak, valami mindig érdekes számukra és gyorsan szeretnék elmondani.
Még egyszer szeretném megköszönni, hogy ilyen szuper családot találtál nekem!
Üdv
Beatrix

Share This:

Kitti levele Rostock-ból:

2012/04/20

Sziasztok! Szeretném megírni az én kis történetemet, és talán ezzel kedvet csinálni másoknak is. Elsősorban szeretném megköszönni Gabinak a rengeteg segítséget, nélküle nem sikerült volna. Au-pair társaimat ezúton is üdvözlöm! Egy hónapja élek Németországban, Rostockban. Nagyon hamar egymásra találtunk a családdal Gabi közvetítésével, és pikk pakk leszerveztük az utat is. Pár hétre rá már a repcsin ültem. ? Nem szerettem volna elsietni a vélemény nyilvánítást, idő kellett hozzá, hogy megérjen. Most már ki merem jelenteni, hogy eddigi életem során az egyik legnagyobb élményem ez a “munka”. Fontos volt számomra mindíg, hogy új dolgokat ismerhessek meg, azokban kipróbálhassam magam, fejlődjek, és rengeteg élményt gyűjtsek, amit majd mesélgethetek az unokáknak. ? Itt ezekre mind lehetőségem nyilt! Otthon nem jutottam egyről a kettőre, nem tudtam tovább fejlődni, már nem találtam új izgalmakat, kihívásokat. Nem mondom, hogy itt minden tökéletes, mert nem az! De az ember úgy gondolom akkor tanulja meg a jót értékelni, ha megélte a rosszat is. Számtalan lehetőségem van itt és lényegesen egyszerűbb volt Au-pairnak kijönnöm, mint munkát vállalnom. Nem azzal kell foglalkoznom, hogy dolgozzak és fennt tartsam magam, hanem hogy képezzem magam, és megismerjek egy új környezetet. Ez viszont könnyebb nem is lehetne egy német családnál. Aki szereti a gyerekeket, annak pedig szerintem ez egy egész éves nyaralás. ? Ahogy említettem a negatív oldala is megvan, de engem folyamatosan tanít az alkalmazkodásra, és az elfogadásra, amit szintén nagyon fontos tulajdonságnak tartok. Megérte kijönni, csak nyerhet vele az ember! Aki pedig tétovázik, annak üzenem, hogy gondolkodás nélkül vágjon bele, mert kevés ilyen jó lehetőség adódik az életben. Üdv, Kitti

Share This: