Anna levele Londonból


2017/10/29

Anna két hónapja van Angliában egy kedves visszatérő családunknál. A beszámoló amit tőle kaptunk szerintem elég jó kis kedvcsináló az au pairkedéshez, ezért meg is osztom veletek 🙂 Jelentkezzetek bátran!

Örülünk hogy jól érzed magad Anna,  és szerezz még sok élményt a fennmaradó időben.

„Sziasztok, lassan 2 hónapja, hogy itt vagyok. Nem mondom, hogy mindig könnyű, de nem bántam meg, hogy a kiutazás mellett döntöttem. Az első pár hétben a honvágyam volt a legnagyobb probléma, de szerencsére a mai internet világában ez is hamar orvosolható volt egy kis Skype beszélgetéssel. A család nagyon kedves. Legtöbbet a kislánnyal kell foglalkoznom, a kisfiú általában suliban van. Nem kezelnek és nem érzem magam alkalmazottként, mindent próbálnak úgy alakítani, hogy nekem is és mindenkinek is megfelelő legyen. Az angolom sokat javult, bár még sok-sok szót kell tanulnom. Elkezdtem nyelvsuliba is járni, ami nagyon jó, mert csomó új embert megismerek. Találtam egy aupair csoportot, így a szabadnapjaimon általában velük csinálok programot, így nem kell egyedül bejárnom a várost, például múlthéten egy lengyel lánnyal próbáltuk ki a London Eyet, hétfőn pedig a nyelvsulival elmegyünk a National Galleryba. Csomó mindent szeretnék még megnézni, de szerencsére nem kell sietnem, van még időm 😊. Karácsonykor hazamegyek egy hétre, nagyon örültem mikor a család felajánlotta hogy hazamehetek.
Összefoglalva, nagyon örülök, hogy itt lehetek, maradandó élmény lesz. Ha te is szeretnél egy jó nyelvtudást szerezni, világot látni és önállóságot tanulni hát vágj bele 😊
Anna”

Wolf+&+Ink+London+Thank+You+Cards_01

 

Share This:

Roberta beszámolója Londonból, 6 hónap után:


2017/06/14

Sziasztok!

Lassan fél éve,hogy kijöttem au-pair-nek Londonba és elmondhatom,hogy nem bántam meg,egyáltalán. Egy Dél-Londonba élő családhoz jöttem ki, ahol két kisgyerekkel kell foglalkoznom. Nem volt nehéz beilleszkedni a családhoz mert nagyon kedvesek és segítőkészek voltak velem az elejétől fogva. Minden szempontból családtagként kezelnek, alkalmazkodóak tehát mindenről megkérdezik a véleményemet és próbálnak mindent úgy alakítani, hogy nekem is megfelelő legyen és ez fél év után is ugyanúgy megmaradt. Rendkívül érdekes és hatalmas tapasztalat ez a fajta munkavállalás, nagyon sok mindennel gazdagodik az ember,a nyelvről nem is beszélve. Nagyon könnyen és hamar bele lehet jönni. Tehát a nyelv miatt egyáltalán nem kell aggódni, ez senkit ne tartson vissza. Ennyi idő után ki merem jelenteni, én csak ajánlani tudom.Illetve aki egy kicsit is eljátszik a gondolattal,hogy megpróbálná ne hezitáljon, veszíteni nem veszít semmit.

Vállaljátok be!;)

Roberta

 

images (3)

Share This:

Ezt a levelet Anita írta nekünk Londonból, érdemes elolvasni!


2017/04/05

Sziasztok!
Azért írok, hogy segítsek csökkenteni a kételkedők számát, vagy csak megadni az utolsó lökést, ha nem tudtok dönteni. Október óta lakok egy családnál, ahol egy két éves kislányra kellett vigyáznom. Igen, múlt idő, mivel egy szerencsés véletlen vagy a sors – ki hogy hívja – úgy hozta, hogy felvettek dolgozni egy angol légitársasághoz.

A szülők pilótaként dolgoznak, és mivel az anyuka a családban újra babát vár, így otthon lesz, és nem igazán lenne rám szükség, de mégse szerettek volna elveszíteni, így segítettek valóra váltani az álmomat. Nagyon sok mindent köszönhetek nekik és ennél hálásabb nem is lehetnék. Soha nem tudhatjátok, mit hoz egy lehetőség, úgyhogy èn arra buzdítok mindenkit, hogy vágjon bele és próbálja meg. Vesztenivalótok szerintem nektek sincs! 🙂
Legyen szép napotok!
Anita

thank_you_air-580x399

Share This:

Vidám élménybeszámoló Svájcból :)


2017/03/27
Sziasztok!
Gondoltuk, hozunk nektek egy kis élménybeszámolót, ugyanis képzeljétek, találkoztunk Vikivel 🙂
Már egy ideje felvettem vele a kapcsolatot, sokat beszélgettünk és végre összehoztuk a találkát. Bernben kirándultunk a mai nap folyamán. Az idő nem volt a legjobb, de a hangulatunk annál inkább.
Üröm az örömben, hogy sajnos ő ugye már nem lesz itt sokáig, de legalább találkoztunk az utolsó előtti pillanatban 🙂
Mivel egyeztettem vele, mielőtt ezeket a sorokat küldöm nektek, így az ő nevében is mondhatom, hogy megkedveltük egymást ez alatt a kis idő alatt, úgyhogy a kapcsolatot biztosan tartani fogjuk. Talán jövő héten még belefér egy Zürich is, ki tudja 🙂
Egy szónak is száz a vége, szeretném/nénk megköszönni a Ti közbenjárásotokat is! 🙂
Üdv.
Zsófi és Viki
U.i.: mellékelünk fotót is, mint svájci “au pair-jeitek” 🙂
Schweiz

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Share This:

Két beszámolót kaptunk a héten Németországból. :)


2017/02/24

Zsófi szeptember óta au-pairkedik Németországban, Lili pedig januárban családot váltott.

“Sziasztok!

A helyzet még mindig változatlan, nagyon jól érzem magam itt. A lehető legjobb választás volt ez a család, tökéletesen passzolnak hozzám!!! 🙂
Soha nem volt egyetlen szóváltásunk sem, tényleg minden tökéletes. Az apuka mondta,hogy mindenkinek nehéz lesz, ha haza kell mennem. És igazából egyetértek vele. 🙁

Megismerkedtem pár au-pair-rel, akik nem voltak ilyen szerencsések, mint én. Volt, aki családot váltott, volt, aki maradt, annak ellenére, hogy nem jön ki jól a családdal. Én nem bírnám máshogy.
Viszont emiatt, hogy ők ilyen pozitívak velem, már a kezdetektől fogva egyáltalán nincs honvágyam.Tényleg családtagnak tekintenek, és annak is érzem magam.
Júniusban megyek majd haza, de áprilisban anyuék kijönnek hozzám pár napra.

Üdv, Zsófi”

“Sziasztok!

Minden rendben, jól érzem magam. Normális a család, a gyerekek aranyosak. Van szabadidőm és a suli is elkezdődött az előző héten. A hely is szép, pont arra gondoltam, hogy jó lenne a Rajna környékere jönni.
Örülök, hogy nem maradtam otthon 🙂

Szép estét, Lili”

danke

 

Share This:

Bogi beszámolója Németországból :)


2017/02/20

“Sziasztok Lányok!

A megérkezésem óta nem is tudattam veletek, hogy hogy mennek a dolgok nálam, de most fél év elteltével gondoltam megosztom tapasztalataimat és élményeimet.

Azt hiszem, hogy a legjobb döntést hoztam meg, amikor fél évvel ezelőtt útnak indultam általatok életemben először külföldre, hogy au pair lehessek a németek által legszebbnek tartott városban – Hamburgban. Félve, de annál jobban izgulva ültem a vonaton és a 13 órás út rémes sebességgel telt. Másnap már rögtön bele is csöppentem a mindennapok teendőibe – végül a heteim 4 nap munkával és 3 szabadnapból állnak. Heti kétszer járunk a gyerkőccel Elternschule-ba ( ennek nem tudom mi lenne a magyar megfelelője ) aztán ebéd készítés, mosogatás, teregetés, porszívózás és a közös játék a napi rutin. Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot a kis lurkóval. Örülök, hogy végül hozzá kerülhettem, rengeteg szót és kifejezést tanulhattam a mesekönyvekből is.

Szintén heti kétszer járok este nyelviskolába és tényleg megmerem kockáztatni, hogy elmúlt félévben sokkal többet tanultam, mint otthon összességében. Mint tudjátok, tényleg nagyon alap némettel érkeztem ki, de ebből sosem volt konfliktus vagy probléma, megértően és kedvesen viszonyultak ehhez a kezdetektől. Talán kicsit azt sajnálom, hogy még az elején a nyelv miatt nem tudtam érdeklődni, kérdezni a családról és szokásokról, így talán úgy gondolják, hogy nem is akartam megismerni őket teljesen. Úgy hiszem, hogy ez miatt nem alakult ki különösebb ’családi viszony ’ közöttünk.

Nehéz belecsöppenni egy új család, város és ország mindennapjaiba és megszokni:

– hogy a főtt tojást kiskanállal esszük
– a nap bármely szakaszában kínálhatnak sörrel, és a visszautasítást e téren nem nézik jó szemmel
– balról jobbra szokás puszit adni.

Apró dolgok, nekem mégis ezek maradtak meg igazán. 🙂

Mindemellett megismerhettem egy szintén általatok közvetített lányt itt, akivel közösen fedezhettük fel a város minden pontját, akitől rengeteget tanulhattam, akivel együtt tudtuk segíteni egymást a nehéz napokon, akivel több német nagyvárosba is eljutottam és rengeteg közös kalandot is átélhettem. Köszönöm ezt nektek 🙂

Miután befejeztem a középiskolát, tudtam , hogy mindenképpen au pair szeretnék lenni, de a hosszútávú terveimmel nem voltam tisztában és bíztam abban, hogy az itt töltött idő alatt megtalálom majd ezt. És igen, ha ennek vége van magabiztosan és határozott célokkal térek majd haza.

Igen, talán most kicsit úgy érzem, hogy egyre lassabban telnek a napok, egyre kevesebb a kihívás és most kezd honvágyam lenni. Egy szóval sem állítom, hogy ha lehetne, akkor azonnal felülnék egy vonatra és hazamennék, de szerintetek ez más au paireknél is előjön ?  Ez a februári hónap is közrejátszik?

Én bíztatnám a többi leendő au pairt, hogy Hamburg tényleg gyönyörű és hihetetlen egy város. Mellette itt mindenki a hochdeutsch-ot beszéli, amit tapasztalatból mondok én is, hogy sokkal könnyebb megérteni és tanulni is.

Csatolok nektek pár képet a levél mellé.:)

Bogi”

!_holnap

Share This:

Szilvi beszámolója eddigi élményeiről:


2016/12/03

Szivi egy hónapja érkezett meg Angliába, egy London melletti kisvárosba, kedves indiai családunkhoz.

A napokban ezt a pár soros levelet kaptuk tőle:

“Sziasztok!

Pontosan 1 hónappal ezelőtt érkeztem meg a családhoz. Nagyon kedvesek a szülők, a gyerekek is gyorsan elfogadtak. Azt szeretem a gyerekekben, hogy mindig jókedvűek es mosolyognak. 🙂 A kislánnyal eleinte nehéz volt, mert egy kissé akaratos, de nagyon aranyos, mindig mosolyog.

A varos, ahol jelenleg élek St Albans ( Luton reptértől 25 percre van), kicsi, de gyönyörű varos. Lehetőségem nyílt elmenni az anyukával a városba, szétnézni és nagyon jól éreztem magam.
Rengeteg nagy bevásárló központ van itt, sok szép hely.

A család segített nekem nyelviskolát keresni, a jövő héten kezdem is, mar nagyon várom, ugyanis nagyon szeretném fejleszteni az angolom, és új emberekkel találkozni.

Köszönöm, hogy ilyen szuper családot találtatok nekem! 🙂

Szilvi

thank-you-kids

Share This:

Lejárt a 6 hónap, vége az au pairkedésnek. Andi írta nekünk:


2016/11/30

Sziasztok!

2016 februárjában döntöttem úgy, hogy fél évre aupair szeretnék lenni Angliában. Most, ennek a fél évnek a végéhez közeledve mondhatom: nem bántam meg döntésemet.
Egy muszlim családhoz kerültem egy akkor 9 hónapos kislányhoz, és egy 7 éves kisfiúhoz. A baba tündérke, mosolygós, mindig jókedvű kislány, hamar összebarátkoztunk 🙂 A családdal is gyorsan megtaláltuk a közös hangot, mindig meg tudtuk beszélni, ha valami változtatást szeretnénk, így jó hangulatban teltek a napok, hetek.
Éppen ezért s vallási és kulturális különbségek sem jelentettek problémát, szinte észrevehetetlenek maradtak számomra. Bár a család a Ramadán hónapján, és sajnos egy temetésen is ez alatt az idő alatt ment keresztül, én csak annyira vonódtam be ezekbe a helyzetekbe, amennyire szerettem volna: szívesen megválaszolták kérdéseimet, meséltek szokásaikról, de nem vettem részt bennük. Ezen kívül csupán a sonka hiányából vettem észre a különbséget 😀

Összességében tehát mindenkit bátorítanék rá, hogy vágjon bele. Nemcsak hogy nyelvtanulásra nincs megfelelőbb módszer, de sok új embert ismerhettem meg, sok helyet bejártam, és rengeteg élményben volt részem.

Köszönöm

Concept or conceptual red circle abstract thank you word cloud in different languages or multilingual for education or Thanksgiving Day

Share This:

Zsófi egy hónapja au-pairkedik Svájcban


2016/11/30

“Sziasztok! 🙂

Jól érzem magam itt, nagyon kedves velem a család is, mindenben segítenek. Első hetekben elég nehéz volt, betegen, honvággyal… de most már kezdem megszokni ezt az egészet 🙂 A gyerekekkel sokszor nagyon nehéz, de velük is egyre jobban csiszolódunk össze. Már második héttől kezdve nyelviskolába is járok, ami nagyon szuper. Sajnos még elég keveset beszélek, meg elég nehezen fejezem ki magam, de bízom benne, hogy hamarosan belejövök… meg majd talán egyszer a svájci németbe is! 😀

Tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy vágjon bele egy ilyen kalandba. 🙂

Összefoglalva, nagyon örülök, hogy meg mertem ezt lépni és nagyon szépen köszönöm a segítséget, amit nyújtottatok! 🙂

Zsófi

PS. jajj annyit még had tegyek hozzá, hogy tényleg nem szabad rögtön feladni és egyből menekülni. Az elején nagyon nehéz … legalábbis nekem az volt. Nagyon nagy volt a honvágyam. Emlékszem, olvasgattam az oldalatokon mások élménybeszámolóit, hogy egy hónap után milyen jól érzik magukat. Akkor még tényleg úgy gondoltam, hogy nálam ez nem így lesz… aztán tessék :)”

danke

 

Share This:

Anita egy hónapja au pair-kedik Angliában!


2016/11/23

Helló mindenki!

Lassan egy hónapja itt vagyok és nagyon jól érzem magam. Tudom, hogy mindenki ezt mondja, de higyjétek el, nem véletlen.

A család hihetetlenül aranyos és mindenben segítenek. Egy 2 éves kislánnyal vagyok, akinek ugyanúgy, mint mindenkinek néha rossz napja van, de egyébként nagyon okos, aranyos és szeretnivaló. Még nem jár óvodába, úgyhogy elég sokat vagyunk együtt, valószínűleg ezért elég gyorsan összeszoktunk.

Nem csak a család, hanem mindenki, akivel találkozok igazán kedves és segítőkész, úgyhogy nehéz lenne nem szeretni az ittlétet. Nem nagyon ismerek senkit errefelé, de ez nem igazán zavar, mivel a család hív engem is mindenhova, akkor is, ha nem dolgozok és idővel úgyis megismerek embereket. Például nemrég jött egy német au-pair a környékre és még csak ismerkedünk, de ez is egy jó kezdet.

Persze, hiányoznak az otthoniak, de könnyen tudjuk tartani a kapcsolatot és már az elejétől fogva eléggé otthon érzem magam, úgyhogy csak megköszönni tudom a lehetőséget, hogy itt lehetek és ajánlom mindenkinek, aki még gondolkozik rajta!

Kíváncsian várom, hogy mi vár rám az elkövetkezendő 11 hónapban!(:

Üdv.:
Anita

thank-you-london-au-pair

Mentés

Share This: