Barbi levele Hameln-ből:


2012/02/14

*az Au-pair év kezdetén:

Az apuka (Udo) jött értem autóval, otthon az anyuka (Sarah) és a kislány (Lenja) vártak. Sarah egyből megölelt, köszöntött, Lenja egy kicsit félénk volt. De nem kellett sok idő és feloldódott. Megmutatták a szobát és a fürdőszobát, majd Lenja megmutatta az ő szobáját, és a többi helységet (kis idegenvezető volt  ). Sarah kérdezte, hogy szeretnék-e enni, és egyből készített is meleg ételt. Ezután a kislány egyből játszani akart, úgyhogy játszottam vele, először gyurmáztunk, majd a kis állatkertjével játszottunk. Már itt elkezdte a tanítást, minden egyes játéknak, itt az állatoknak a nevét kérdezte ki.  Sajnos most Lenja beteg (lázas), de ennek ellenére este nem akart aludni menni, mert velem akart játszani, így fent voltunk fél 10-ig vagy tovább, majd mondtuk neki, hogy én is megyek aludni, erre hallgatott.
Szóval másnap, vagyis ma reggel együtt reggeliztünk, majd elmentem Udoval bevásárolni, délelőtt pedig Sarah-val és Lenja-val töltöttem az időmet, képeket mutattak magukról és családjukról.
Sokat “beszélgetünk”, van amit nem értek, vagy félreértek, a válaszolás már nehezebben megy! Hétfőn leszek először egyedül Lenja-val.
Holnap meg jönnek Sarah szülei, testvérei, és mennek ebédelni a városba, és mondta, hogy szeretné, hogy velük menjek, de ha nem akarok az sem baj. (megyek). Eddig jól érzem magam, és remélem így is marad :)…

… Szóval még kell egy kis idő, hogy megszokjam, még nem érzem otthon magam, de ez szerintem minél hamarabb meg fog változni. A szülők nagyon kedvesek velem, sokat nevetnek.  Köszönöm a sok segítséget! És jelentkezni fogok még!  Legyen szép napod! Üdvözlettel, Barbi

*és közben:

Elég jól haladok úgy érzem, igaz a nyelv még nagyon nehezen megy, a válaszolás nem igazán megy mondatokban, és sokkal többet értek, mint amit tudok mondani! Ez hétről hétre jobb lett. Már megismerkedtem az anyuka szüleivel, ők meg is hívtak karácsonyi vacsorára (nem engedték, hogy egyedül maradjak itt :)). És még a Jézuska is jön hozzám ? A számomra legmegfelelőbb családot kaptam, az anyukával és az apukával nagyon jól kijövök, a kislány is nagyon szeret, de sokszor van “hisztis” “rohama” :), meg ugye félti a családját tőlem, “ez az én családom”. ? De ezeket is nagyon jól kezelem, amikor egyedül vagyok vele semmi gond, csak amikor az anyuka hazaér, akkor csak ő van (de hát ez természetes). Mindig együtt eszünk, sokat beszélgetnek velem, mesélnek, sok időt töltök el velük, még a szabadnapon is :). Szóval minden rendben van!

Share This:

Tag-ek: , ,